Vajon észrevetted már, mennyire problémaközpontúan gondolkodsz? A problémák pereméről beugrottál-e már az életed közepébe? Az erősségeidhez? Melyek előrevisznek. Segítenek szorult helyzetedben? Számítottál-e már a lelkedre? A kreativitásodra? A szeretetre? Mi a fókuszod? A probléma, vagy a megoldás?
Teljes mértékben a szeretetet éled?
A saját hangzásod szerint létezel?
A saját életedet éled, vagy valaki másét?
Teljesen jelen tudsz lenni az életedben?
Megéled az örömöt?
Boldog vagy?
Engeded-e, hogy a kreatív, teremtő folyamatok szabadon áramoljanak rajtad?
Ha ezek sodrába kerülsz, és elkezded működtetni, egyre inkább “beindul” az életed. Elengeded a félelmeidet. A szeretet marad. Változások felé tárod ki a karod. És csak repülsz, és szárnyalsz, és hirtelen minden a helyére kerül.
Úton lenni. Tapasztalni. Szabadon együtt áramolni az élettel. Könnyedén. Ez a tavaszi napfény. Az új kezdet. A remény.